Teszteljünk, vizsgára készülés az e-ingatlan nyilvántartás szabályaiból 0 votes, 0 avg 609 Teszteljünk, vizsgára készülés az e-ingatlan nyilvántartás szabályaiból 1 / 20 Melyik állítás igaz? Alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. A papíralapú köz- és magánokirat kizárólag abban az esetben fogadható el az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, ha azt a szerkesztő ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző elektronikus okirattá alakította. A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza, az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el. 2 / 20 Ügyfélnek minősül: A kérelem visszavonása esetén az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzett további beadvány jogosultja is. A kérelem visszavonása vagy módosítása esetén az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzett további beadvány jogosultja is. A kérelem visszavonása vagy módosítása esetén az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzett további beadvány jogosultja és kötelezettje is. 3 / 20 Melyik állítás igaz? Ha a beadványt a rangsorban előrébb álló beadvány előzi, az ügyintézési határidő a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő munkanapon kezdődik. Széljegyzésre alkalmatlan, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a jogi képviselő számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Ebben az esetben a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőket, valamint valamennyi, az ingatlanra bejegyzett joggal vagy ténnyel rendelkező jogosultat értesíti. 4 / 20 Melyik állítás igaz? A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat elektronikus hiteles kiadmányát, amelynek tartalmaznia kell jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot. A kérelemhez csatolni kell továbbá a bejegyzéshez szükséges egyéb iratokat is. A jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőként az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, valamint a fél képviseletében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) alapján eljáró közjegyző járhat el. Amennyiben a bejegyzett jog törlése hivatalból elmaradt, nem kell okiratot csatolni a törlés iránti kérelemhez, ha a haszonélvezeti, a tartási, gondozási vagy az életjáradéki jog, továbbá a használat jogának a jogosult elhalálozása következtében történő megszűnése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható. 5 / 20 Melyik állítás hamis? A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd s által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos tanúsítja. A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. 6 / 20 Melyik állítás igaz? Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló eljárás kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás hiányában is hivatalból bejegyzi az ingatlanügyi hatóság azt az adatváltozást, amelyről tudomást szerez, ha a bejegyzéshez szükséges, dokumentumok a rendelkezésére állnak, vagy a változáshoz szükséges adatok más közhiteles adatbázisban elérhetők. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentő kéri – 60 napon belül értesíti az ingatlanügyi hatóságot A település közigazgatási, illetve fekvéshatárában bekövetkezett adatváltozások bejegyzése érdekében az erről szóló döntést hozó szerv hatósági vagy bírósági határozattal hívja fel az ingatlanügyi hatóságot. 7 / 20 Melyik állítás igaz? Bíróság vagy közjegyző végrehajtható határozata alapján induló eljárás díját a kötelezett utólag, az ingatlanügyi hatóság döntésébe foglalt díjfizetési felhívás alapján köteles megfizetni. A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében az ingatlan-nyilvántartás a név és a cégjegyzékszám alapján azonosítja a jogosultat, majd a szervezet székhelyadatát közigazgatási hatósági döntés meghozatala nélkül átveszi a cégnyilvántartásból. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében az ingatlan-nyilvántartás a) a természetes személyazonosító adatok vagy b) a név és a személyi azonosító alapján azonosítja a jogosultat. 8 / 20 Melyik állítás igaz? A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmére a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtása tényének bejegyzését követően érkezett beadványok intézésének felfüggesztését A felügyeleti eljárás során hozott döntés hatálya a felülvizsgált bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed 9 / 20 Miből áll az ingatlan amely egyedi azonosítóval rendelkezik? föld, egyéb önálló ingatlan, albetét, szövetkezeti lakás földrészlet, önálló ingatlan földrészlet , egyéb önálló ingatlan 10 / 20 Melyik állítás igaz? Egyéb önálló ingatlanként kell nyilvántartani: a társasházban levő lakást és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekből a tulajdonost megillető hányaddal együtt, b) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb önálló ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. a társasházban levő külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekkel együtt, a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. a társasházban levő lakást és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekkel együtt, a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. 11 / 20 Melyik állítás igaz? Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, az egyszeri bírság előtt figyelmezteti a jogsértőt. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, bírságként az igazgatási szolgáltatási díj háromszorosának utólagos megfizetéséről rendelkezik, jogsértés esetén a figyelmeztetés kizárt. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, bírságként az igazgatási szolgáltatási díj háromszorosának utólagos megfizetéséről rendelkezik, a jogsértés esetén egyszeri figyelmeztetés után bírságol a hatóság 12 / 20 Melyik állítás hamis? a földön létesített épületet, társasház esetében a tulajdonostársak közös és külön tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, szövetkezeti ház esetében a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és közös helyiségeket. a földön létesített építményt, társasház esetében a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, szövetkezeti ház esetében a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. A földrészlettel együtt kell nyilvántartani 13 / 20 A település földrészlete: belterületi, külterületi és zárkert Fekvése szerint belterületi, külterületi és különleges egységet alkot. Különleges egység a zártkert Fekvése szerint belterületi, külterületi és különleges egységet alkot. Különleges külterületi egység a zártkert 14 / 20 A tulajdoni lap tartalma megismerhető: a tulajdonilap-másolatba történő betekintéssel a tulajdonilap-másolat szolgáltatásával földkönyvi adatszolgáltatással 15 / 20 Melyik állítás hamis? A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd s által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos tanúsítja. A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. 16 / 20 Melyik állítás igaz? Az automatikus döntéshozatali eljárásban vagy sommás eljárásban elbírált kérelem teljes eljárásban történő ismételt elbírálására irányuló eljárás során a jogi képviselet nem kötelező. Az ingatlanügyi hatóság a teljes eljárásban történő elbírálásban hozott módosító döntésben foglaltakat az automatikus döntéshozatali vagy a sommás eljárásban hozott döntés ranghelyén jegyzi be. A teljes eljárásban hozott érdemi döntésében az ingatlanügyi hatóság az automatikus döntéshozatali vagy sommás eljárásban hozott döntést módosítja, vagy a bejegyzés változatlanul hagyása mellett a korábbi döntését hatályában fenntartja. 17 / 20 Az Inytv. értelmében mit nevezünk az ingatlan-nyilvántartásban beadványnak: kérelem, a bíróság elrendelés és hatósági felhívás valamint ezekhez tartozó okirat kérelem, a bíróság elrendelés és hatósági felhívás valamint ezekhez tartozó irat valamennyi beadvány amely bejegyzése vagy törlést keletkezett vagy szüntet meg, illetve változást átvezetését rendeli le. 18 / 20 Melyik állítás helyes? A bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hibás bejegyzést az érintettek közösen előterjesztett kérelmére az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintettek közösen előterjesztett kérelmére kiegészíti a bejegyzést, ha az a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hiányos. A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.Az eljáró bíróság bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozata alapján elrendeli az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést. Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzésnek- bírósági elrendelés alapján - jogszabályon alapuló olyan akadálya van, amely a bejegyzésben érdekelt személy általi hiánypótlással sem orvosolható, vagy az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívása eredménytelen, köteles ezt a bíróság felé haladéktalanul jelezni és a bírósági határozat kijavítását vagy kiegészítését kezdeményezni. 19 / 20 Hivatalból indult eljáráson az Inytv törvény alkalmazásában milyen eljárás kell érteni? a bírósági elrendelésre, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására Önkormányzati hatóság, Kormányhivatal, a bírósági elrendelésre, a végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására külön jogszabály alapján a közjegyző felhívására. a bírósági elrendelésre, a végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására külön jogszabály alapján a közjegyző felhívására 20 / 20 Nyilvánosság alapelvei között szerepel: A természetes személy névadata és születési éve, valamint lakcíme a lekérdező személy azonosítása és a lekérdezés céljának megjelölése mellett ismerhető meg, a névadaton és a születési éven túl a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárságra vonatkozó adat pedig az e- törvényben meghatározott célból és törvényben meghatározott személyek számára ismerhetők meg. A természetes személy névadata és születési éve és hely, valamint lakcíme a lekérdező személy azonosítása és a lekérdezés céljának megjelölése mellett ismerhető meg, a névadaton túl a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárságra vonatkozó adat pedig a törvényben meghatározott célból és törvényben meghatározott személyek számára ismerhetők meg. A természetes személy névadata és születési éve, valamint lakcíme a lekérdező személy azonosítása és a lekérdezés céljának megjelölése mellett ismerhető meg, a névadaton és a születési éven túl a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárságra vonatkozó adat pedig törvényben meghatározott célból és törvényben meghatározott személyek számára ismerhetők meg. Your score isThe average score is 59% 0% Restart quiz
