Teszteljünk, vizsgára készülés az e-ingatlan nyilvántartás szabályaiból 0 votes, 0 avg 611 Teszteljünk, vizsgára készülés az e-ingatlan nyilvántartás szabályaiból 1 / 20 Melyik állítás igaz? Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, bírságként az igazgatási szolgáltatási díj háromszorosának utólagos megfizetéséről rendelkezik, a jogsértés esetén egyszeri figyelmeztetés után bírságol a hatóság Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, az egyszeri bírság előtt figyelmezteti a jogsértőt. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, bírságként az igazgatási szolgáltatási díj háromszorosának utólagos megfizetéséről rendelkezik, jogsértés esetén a figyelmeztetés kizárt. 2 / 20 Melyik állítás igaz? A papíralapú, külföldön aláírt és diplomáciai hitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha azt magyarországi ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző előzetesen elektronikus okirattá alakította. Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetve felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. 3 / 20 Melyik állítás hamis? El kell utasítani a bejegyzési kérelmet akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. Nem alkalmas hiánypótlásra a kérelem, és el kell utasítani, ha ahhoz, hogy a változás bejegyezhető legyen, kivéve ha a benyújtott okirat tartalmát a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása iránti eljárás eredményeként az ingatlan adataiban bekövetkezett változásra tekintettel kellene módosítani. Jog vagy tény bejegyzése, illetve törlése iránt benyújtott kérelemnek az Ákr. 46. § (2) bekezdése szerinti visszautasítása esetén a kérelem öt napon belüli, az előírt formában történő ismételt előterjesztése esetén a ranghelyet a kérelem ismételt benyújtásának időpontja határozza meg. 4 / 20 Melyik állítás igaz? a jog és tény bejegyzésére jog és tény bejegyzésére irányuló kérelmeket az ingatlanügyi hatósághoz történő bejegyzésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. a jog és tény bejegyzésére jog és tény bejegyzésére irányuló kérelmeket az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. a jog és tény bejegyzésére jog és tény bejegyzésére irányuló kérelmeket az ingatlanügyi hatósághoz történő az előterjesztés vagy a bejegyzés időpontjában kérelmező számára kedvezőbb jogszabályok szerint kell elintézni. 5 / 20 Melyik állítás igaz? Ha a változás az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érinti, vagy ha jogszabály azt előírja, a változás bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, a bejegyzési kérelmen, továbbá a bejegyzési engedélyen felül – ha jogszabály előírja – meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve hatósági bizonyítvány szükséges. Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapjául nem a zálogszerződés, hanem a bejegyzési engedély szolgál, a zálogszerződést az ingatlanügyi hatóság okirattárában történő elhelyezés céljából a jelzálogjog-bejegyzési kérelemhez csatolni kell. 6 / 20 Tulajdoni lapokat az alábbi adatokat tartalmazza: az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait a az ingatlan-nyilvántartási törvényben foglalt kivételekkel - jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. Minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait a az ingatlan-nyilvántartási végrehajtási rendeletben foglalt kivételekkel - jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. Nem minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, a jogosultak adatait . Minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. 7 / 20 Az Inytv. értelmében mit nevezünk az ingatlan-nyilvántartásban hatósági határozatnak: Jegyző ügyész határozatát, közjegyző valamennyi döntését, végrehajtó intézkedését Közjegyző ügyész határozatát, bírósági végrehajtó intézkedését Közjegyző ügyész határozatát, közigazgatási szerve határozata, bírósági végrehajtó intézkedését 8 / 20 Melyik állítás igaz? Ügyleti tulajdonilap-másolat igénylésére az jogosult, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozóan automatikus döntéshozatali eljárást kezdeményezhet. A tulajdonilap-másolat a tulajdoni lap e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt adatait tartalmazó hatósági bizonyítvány. Természetes személy kérelmére a saját és olyan ingatlan tulajdonilap-másolatába, amelyen jogosultként szerepel, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít. 9 / 20 Melyik állítás hamis? A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd s által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos tanúsítja. A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. 10 / 20 Melyik állítás hamis? A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. A ranghelyváltoztatáshoz a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd s által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos tanúsítja. 11 / 20 Melyik állítás helyes? Tulajdonilap-másolatok a következő formában szolgáltathatóak: Szemle tulajdonilap-másolat, amely a tulajdoni lapon szereplő érvényes adatokat, jogokat és tényeket, valamint ezek jogosultjait tartalmazza Ügyleti tulajdonilap-másolat, amely a teljes tulajdonilap-másolat adatain kívül a bejegyzett és törölt jogok, tények jogosultjainak – a személyi azonosítón kívüli – a tulajdoni lapon feltüntetett valamennyi azonosító adatát tartalmazza. Teljes tulajdonilap-másolat, amely a szemle tulajdonilap-másolat adatain kívül a tulajdoni lapon elektronikusan eltárolt törölt adatokat, jogokat és tényeket tartalmazza 12 / 20 Melyik állítás igaz? a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Keresetindításnak akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá, ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 40. §-ában meghatározott esetekben a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, a nyilvántartott tény megváltozott, bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá, ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. 13 / 20 Melyik állítás helyes? A bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hibás bejegyzést az érintettek közösen előterjesztett kérelmére az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintettek közösen előterjesztett kérelmére kiegészíti a bejegyzést, ha az a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hiányos. A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.Az eljáró bíróság bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozata alapján elrendeli az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést. Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzésnek- bírósági elrendelés alapján - jogszabályon alapuló olyan akadálya van, amely a bejegyzésben érdekelt személy általi hiánypótlással sem orvosolható, vagy az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívása eredménytelen, köteles ezt a bíróság felé haladéktalanul jelezni és a bírósági határozat kijavítását vagy kiegészítését kezdeményezni. 14 / 20 Hivatalból indult eljáráson az Inytv törvény alkalmazásában milyen eljárás kell érteni? a bírósági elrendelésre, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására Önkormányzati hatóság, Kormányhivatal, a bírósági elrendelésre, a végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására külön jogszabály alapján a közjegyző felhívására. a bírósági elrendelésre, a végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására külön jogszabály alapján a közjegyző felhívására 15 / 20 Melyik állítás igaz? Egyéb önálló ingatlanként kell nyilvántartani: a társasházban levő külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekkel együtt, a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. a társasházban levő lakást és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekkel együtt, a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. a társasházban levő lakást és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget a társasházi közös tulajdonban levő részekből a tulajdonost megillető hányaddal együtt, b) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást és nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget. Közterület alatt vagy felett elhelyezkedő építmény kizárólag egyéb önálló ingatlanként vehető fel az ingatlan-nyilvántartásba. 16 / 20 Melyik állítás hamis? Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogok és tények bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában jog vagy tény bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartási jogosult részéről kiállított bejegyzési engedély, jog vagy tény törléséhez a törölni kért jog vagy tény jogosultja részéről kiállított törlési engedély (a továbbiakban együtt: bejegyzési engedély) szükséges. A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági határozat és a törlésre irányuló elrendelés esetén továbbá ügyészi felhívás nyomán történő visszavonás esetén 17 / 20 Melyik állítás hamis? a földön létesített építményt, társasház esetében a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, szövetkezeti ház esetében a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, társasház esetében a tulajdonostársak közös és külön tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, szövetkezeti ház esetében a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és közös helyiségeket. 18 / 20 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól tárgyánál fogva díjmentes: az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának bejegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás; költségkedvezmény (helyesen: költségmentesség) engedélyezésére irányuló kérelem társasház esetén a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás, a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás; 2. a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése; elővásárlási jog bejegyzésére és törlésére vonatkozó eljárás.( helyesen: visszavásárlási jog) 19 / 20 A település földrészlete: Fekvése szerint belterületi, külterületi és különleges egységet alkot. Különleges egység a zártkert Fekvése szerint belterületi, külterületi és különleges egységet alkot. Különleges külterületi egység a zártkert belterületi, külterületi és zárkert 20 / 20 Az ingatlanügyi hatóság által kezelt elektronikus ingatlan-nyilvántartási adatbázisból az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételek és korlátozások betartásával megismerhető valamennyi ingatlanadat, ingatlan-nyilvántartási térképi adat, bejegyzett jogosulti adat, széljegy, érvényes jog és tény, fazon törölt jog, tény és ingatlanadat, amely az adott ingatlan tulajdoni lapjának digitalizálásakor és azt követően az elektronikusan vezetett tulajdoni lapon feltüntetésre került. ingatlanadat, bejegyzett jogosulti adat, széljegy, érvényes jog és tény, azon törölt jog, tény és ingatlanadat, amely az adott ingatlan tulajdoni lapjának digitalizálásakor és azt követően az elektronikusan vezetett tulajdoni lapon feltüntetésre került. ) ingatlanadat, ingatlan-nyilvántartási térképi adat, bejegyzett jogosulti adat, széljegy, érvényes jog és tény, tény és ingatlanadat. Your score isThe average score is 59% 0% Restart quiz
